A legtöbb kisállat-tulajdonos kereskedelmi állateledellel eteti kedvenceit. Mert a kereskedelmi forgalomba hozott állateledel rendelkezik az átfogó és gazdag táplálkozás, a kényelmes étkezés és így tovább előnyeivel. Különböző feldolgozási módszerek és víztartalom szerint az állateledel száraz állateledelre, félnedves állateledelre és konzerv állateledelre osztható; Az állaga szerint az állateledel felosztható vegyes eledelre, lágy nedvestápra és szárazeledelre. Néha nehéz megváltoztatni egy kisállat étkezési szokásait, még akkor is, ha az új kedvenc táplálékuk kiegyensúlyozott, és megfelel az igényeknek.
A száraz állateledel általában 10-12% vizet tartalmaz. A szárazeledel magában foglalja a durva porból készült élelmiszereket, a granulált élelmiszereket, a durva őrölt élelmiszereket, az extrudált puffasztott ételeket és a sült ételeket is, amelyek közül a leggyakoribb és legnépszerűbb az extrudált puffasztott élelmiszer. A száraz állateledel főként gabonából, gabonamelléktermékekből, szójatermékekből, állati eredetű termékekből, állati eredetű melléktermékekből (beleértve a tej melléktermékeit is), zsírból, vitaminokból és ásványi anyagokból áll. A száraz macskaeledel általában extrudált. A macskáknak nincs habarcsjuk, ezért a macskaeledel pelleteket metszőfogakkal történő vágáshoz kell alakítani és méretezni, nem pedig őrlőfogakkal, és az extrudálási eljárás alkalmas ennek a különleges követelménynek a teljesítésére (Rokey és Huber, 1994) (Nrc 2006).
Száraz puffasztott élelmiszer
01: Az extrudálásos expanzió elve
A puffasztási folyamat a különböző porok összekeverése a tervezett képlet szerint, majd gőzkondicionálás, majd magas hőmérsékleten és nagy nyomáson extrudálás az öregedés után, majd az extrudáló kamra kimeneténél lévő szerszám hirtelen leesik a hőmérséklet és a nyomás, ami ezt okozza. A termék részecskéi gyorsan tágulnak. És vágja a kívánt háromdimenziós formára a vágóval.
A puffasztási folyamat felosztható száraz puffasztásra és nedves puffasztásra a hozzáadott víz mennyisége szerint; A működési elv szerint extrudálásos puffasztásra és gázos melegsajtolású puffasztásra osztható. Az extrudálás és puffasztás az anyagok kondicionálására és temperálására, folyamatos nyomás alatti extrudálásra, hirtelen nyomáscsökkentésre és térfogatnövelésre vonatkozó folyamat.
Jelenleg a piacon értékesített kutyaeledel nagy részét extrudálással és puffasztással állítják elő. Az extrudálási és puffasztási folyamat révén az élelmiszerben lévő keményítő megfelelő magas zselatinosodási szintet érhet el, így javítva a keményítő háziállatok általi emészthetőségét (Mercier és Feillit, 1975) (Nrc 2006).
02: Az extrudálás és a puffadás folyamata
Egy tipikus modern extrudáló rendszer módszere a különféle porok előkezelése gőz és víz hozzáadásával a temperáláshoz és temperáláshoz, így az anyagok meglágyulnak, a keményítő zselatinizálódik, és a fehérje is denaturálódik. A kedvtelésből tartott állatok eledel gyártási folyamata során időnként húszagyot, melaszt és más anyagokat adnak hozzá az ízletesség javítása érdekében.
A kondicionáló a leggyakrabban használt kondicionáló berendezés a pellet takarmánygyártáshoz. A gőzkondicionálás a legfontosabb tényező a pelletálási folyamatban, és a hozzáadott gőz mennyisége a takarmányhoz kötött víz tartalmától és a takarmány típusától függ. A kondicionálás során szükséges, hogy az anyag és a vízgőz elég hosszú ideig tartózkodjon a kondicionálóban, hogy a víz teljesen be tudjon hatolni az anyagba. Ha az idő túl rövid, a víz nem tud behatolni az anyagba, hanem csak szabad víz formájában marad a felszínen. Nem segíti elő a későbbi folyamatok működését.
A gőzkondicionálásnak számos előnye van:
①Csökkenti a súrlódást és meghosszabbítja a préselési fólia élettartamát. Temperáláskor a víz behatolhat az anyagba, és a víz kenőanyagként használható az anyag és a présfólia közötti súrlódás csökkentésére, ezáltal csökkentve a présfólia veszteségét és meghosszabbítva az élettartamot.
② A termelési kapacitás javítása. Ha a nedvességtartalom túl alacsony az extrudálás során, a különböző anyagkomponensek közötti viszkozitás és az alakító képesség is gyenge lesz. A nedvességtartalom növelése jelentősen növelheti a pellet gyártási kapacitását, és ha a hatás jó, akkor a termelési kapacitás 30%-kal növelhető.
③ Csökkentse az energiafogyasztást. Ha a nedvességtartalom alacsony, az utólagos extrudálás és egyéb folyamatok energiafogyasztása nő, és a műveletek száma csökkenthető, ha ugyanannyi élelmiszert állítanak elő a gőzkondicionálás után, ezáltal csökken az energiafogyasztás.
④ A részecskék minőségének javítása. A különböző nyersanyagokhoz hozzáadott vízgőz mennyiségének szabályozása a temperálás során javíthatja a granulátum minőségét.
⑤ Az élelmiszerbiztonság javítása. A gőzkondicionálási folyamat során a hozzáadott magas hőmérsékletű gőz elpusztíthat különféle kórokozó mikroorganizmusokat, amelyek különböző takarmányanyagokban találhatók, és javítja az élelmiszerbiztonságot.
A kondicionálás után a különféle porokat közvetlenül az extruder extrudáló kamrájába küldik, és további gőzt, vizet és néha szemcsés durvapor iszapot, húszagyot stb. adnak hozzá. Az extrudáló kamra az extrudáló rendszer központi része, és a teljes rendszer feladatainak többségét ez a rész végzi el. Tartalmaz csavart, hüvelyt és matricát stb. Ez az alkatrész határozza meg, hogy az extruder egycsavaros vagy ikercsavaros legyen, ha két párhuzamos tengelye van, akkor ikercsavaros extruder, ha csak egy van, akkor egycsavaros Extruder. Ennek a résznek a fő funkciója az összetevők összekeverése és főzése, és az aktuális helyzettől függően vízzel vagy gázzal tölthető. Az extrudáló kamra adagoló részre, keverő részre és főzési részre van felosztva. A keverő rész az a bejárat, ahol a temperált por belép az extrudáló kamrába, és a nyersanyag sűrűsége jelenleg nagyon alacsony; Amikor a keverőrész belső nyomása nő, az alapanyag sűrűsége is fokozatosan növekszik, és a főzési rész hőmérséklete és nyomása meredeken növekszik. A nyersanyag szerkezete megváltozott. A por és a hordó fala, a csavar és a por közötti súrlódás egyre nagyobb és nagyobb, és különféle porok főznek és érlelődnek a súrlódás, a nyíróerő és a melegítés együttes hatása alatt. Az extrudáló helyiség hőmérséklete a keményítő nagy részét zselatinizálhatja, és a patogén mikroorganizmusok többségét inaktiválhatja.
Egyes állateledel-gyártók jelenleg húszagyot adnak hozzá az extrudálási folyamathoz, ami lehetővé teszi, hogy friss húst használjon fel a receptekben a száraz hús helyett. A kezeletlen hús magasabb nedvességtartalma miatt ez lehetővé teszi az állati anyagok nagyobb arányát a takarmány-alapanyag összetételében. A friss hús mennyiségének növelése legalább jó minőségű érzést ad az embereknek.
Az extrudálási eljárásnak számos előnye van:
① Az extrudálási folyamat során keletkező magas hőmérséklet és nagy nyomás hatékonyan sterilizálható;
② Jelentősen növelheti a keményítő expanziós fokát. Bizonyíték van arra, hogy az extrudálási eljárás révén a keményítő tágulási foka több mint 90%-ot érhet el, így a keményítő háziállatok általi emészthetősége is jelentősen javul;
③ A nyersanyagokban lévő különféle fehérjéket denaturálják, hogy javítsák a fehérje emészthetőségét;
④ Távolítson el különböző táplálkozás-ellenes tényezőket a takarmány-alapanyagokból, például az antitripszint a szójababból.
Az extruder kimeneténél egy szerszám van, és amikor az extrudált nyersanyag áthalad a szerszámon, a térfogat gyorsan megnő a hőmérséklet és a nyomás hirtelen csökkenése miatt. A lyukak megváltoztatásával az állateledel-gyártók számos formában, méretben és színben állíthatnak elő állateledelt. Ez a tényleges kombinálási képesség nagyon fontos a piac fejlődésével, de nem sokat változhat az állateledel táplálkozási alkalmassága szempontjából.
A felfújt terméket egy forgóvágó bizonyos hosszúságú granulátumokra vágja. A vágó 1-6 pengével van felszerelve. A forgási sebesség beállításához a vágót általában csak egy kis motor hajtja.
A száraz extrudált állateledel zsírtartalma 6% és több mint 25% között változik. Túl magas zsírtartalom azonban nem adható hozzá az extrudálási folyamat során, mert az extrudálási folyamat során fellépő magas hőmérséklet és nagy nyomás hatással lesz a telítetlen zsírsavra, valamint az extrudálásra és az élelmiszer-öntésre is. Ezért általában a termék zsírtartalmának növelésére használják azt a módszert, amellyel a felfújás után zsírt permeteznek a felületre. A felfújt ételek felületére permetezett forró zsír könnyen felszívódik. A befecskendezett üzemanyag mennyisége beállítható a gyártási sebesség és a zsír hozzáadása sebességének beállításával, de ez a módszer nagy hibákra hajlamos. A közelmúltban egy olyan szabályozási módszert fejlesztettek ki, amely képes beállítani a zsír hozzáadása mennyiségét. Ez a rendszer magában foglalja a fordulatszám-szabályozó rendszert és a túlnyomásos befecskendező olajszivattyú rendszert, hibája 10%-on belül van. Permetezéskor előírás, hogy a zsír elérje az 5%-ot, különben nem lehet egyenletesen permetezni. Gyakori, hogy fehérje-emésztést és/vagy ízeket permeteznek az állateledel felületére, hogy fokozzák az eledel elfogadását (Corbin, 2000) (Nrc2006).
Az extrudálás és a puffadás befejezése után meg kell szárítani, hogy eltávolítsuk az extrudálási folyamat során befecskendezett gőzt és vizet. Általában az élelmiszerben lévő nedvesség elérheti a 22–28%-ot a feldolgozás során, és a feldolgozás után meg kell szárítani, hogy a nedvesség elérje a 10–12%-ot, hogy alkalmazkodjon a termék eltarthatósági idejéhez. A szárítási folyamatot általában egy folyamatos szárító, külön hűtővel vagy szárító és hűtő kombinációjával fejezi be. Megfelelő szárítás nélkül az extrudált állateledel megromolhat, a mikrobiális virágzás és a gombák riasztó ütemben szaporodhatnak. Ezeknek a mikroorganizmusoknak a többsége megbetegítheti a macskákat és a kutyákat, például a kutyaeledelben lévő penészgombák által termelt kis mennyiségű toxinok is hatással lehetnek a kutyákra. Az állateledelben lévő szabad víz mennyiségének általánosan használt mértéke a vízaktivitás mutatója, amelyet a helyi víznyomás és gőznyomás egyensúlyi arányaként határoznak meg az állateledel felületén azonos hőmérsékleten. Általában a legtöbb baktérium nem tud szaporodni, ha a víz aktivitása kisebb, mint 0,91. Ha a víz aktivitása 0,80 alatt van, a legtöbb penész sem tud elszaporodni.
Nagyon fontos a termék nedvességtartalmának szabályozása az állateledel szárítási folyamata során. Például, ha a termék páratartalmát 25%-ról 10%-ra szárítják, 200 kg vizet kell elpárologtatni 1000 kg száraz élelmiszer előállításához, és ha a páratartalmat 25%-ról 12%-ra szárítják, akkor 1000 kg-ot kell előállítani. Élelmiszer szárítása Az élelmiszernek csak 173 kg vizet kell elpárologtatnia. A legtöbb állateledelt körkörös szállítószalagos szárítóban szárítják.
03: Az extrudált puffasztott állateledel előnyei
A jó ízletesség előnyein kívül a puffasztott állateledelnek számos egyéb előnye is van:
①A magas hőmérséklet, a magas nyomás, a magas páratartalom és a különféle mechanikai hatások az élelmiszer-puffadás folyamatában jelentősen megnövelhetik a takarmányban lévő keményítő zselatinizációs fokát, denaturálhatják a benne lévő fehérjét, és egyidejűleg elpusztíthatják a különböző mikroorganizmusok által termelt lipázt. Stabilabbá tegye a zsírt. Előnyös, ha javítja az állatok emészthetőségét és az élelmiszerek hasznosulási arányát.
② Az extrudálókamrában lévő nyersanyag magas hőmérséklete és nagy nyomása számos, az alapanyagban található kórokozó mikroorganizmust elpusztíthat, így az élelmiszer megfelelhet a vonatkozó higiéniai követelményeknek, és megelőzheti a táplálék etetése által okozott különféle emésztőrendszeri betegségeket.
③ Az extrudálással és puffasztással különféle formájú szemcsés termékek állíthatók elő, mint például a macskaeledel hal alakúra, a kutyaeledel kis csont alakúra, ami javíthatja a háziállatok evési vágyát.
④ Puffadással javítható a táplálék emészthetősége, fokozható az ételek ízletessége és aromája, ami különösen fontos a fiatal kutyák és macskák számára, akiknek emésztőszervei még nem fejlődtek ki.
⑤A száraz extrudált pellet takarmány víztartalma csak 10-12%, amely hosszú ideig tárolható penészgomba okozása nélkül.
04: Az extrudálás hatása a tápanyagok emészthetőségére
Az állateledel extrudálási folyamata jelentős hatással van a különféle tápanyagok, különösen a keményítő, a fehérje, a zsír és a vitaminok emészthetőségére.
A keményítő kocsonyásodáson megy keresztül magas hőmérséklet, nagy nyomás és nedvesség együttes hatása alatt a temperálás és az extrudálás során. A specifikus folyamat az, hogy a porkeverékben lévő keményítő elkezdi felszívni a vizet és feloldódni a gőzkondicionálóból, és elveszíti eredeti kristályszerkezetét. Az extrudálási folyamat során a nedvesség, a hőmérséklet és a nyomás további növelésével a keményítő duzzadó hatása tovább erősödik, és bizonyos mértékig a keményítőszemcsék felszakadnak, és ekkor a keményítő kocsonyásodni kezd. Amikor az extrudált anyagot kinyomják a szerszámból, mert a nyomás hirtelen lecsökken a légköri nyomásra, a keményítőszemcsék élesen felrobbannak, és a zselatinizáció foka is meredeken növekszik. Az extrudálási folyamat hőmérséklete és nyomása közvetlenül befolyásolja a keményítő zselatinizációs fokát. Mercier et al. (1975) azt találta, hogy amikor a víztartalom 25% volt, a kukoricakeményítő optimális tágulási hőmérséklete 170-200 °C volt. Ezen a tartományon belül a keményítő in vitro emészthetősége zselatinizálás után elérheti a 80%-ot. A bővítés előtti emészthetőséghez (18%) képest jelentősen, 18%-kal nőtt. Chiang et al. (1977) azt találta, hogy a keményítő kocsonyásodási foka a 65-110°C közötti hőmérséklet-emelkedéssel nőtt, de a keményítő kocsonyásodási foka az etetési sebesség növekedésével csökkent.
A gőzkondicionálás és az extrudálás folyamata szintén jelentős hatással van a fehérje emészthetőségére, és az általános tendencia az, hogy a fehérjéket az állatok emésztése szempontjából előnyös irányba kell megváltoztatni. A gőzkondicionálás és a mechanikai nyomás hatására a fehérje denaturálódik, granulátumokká alakul, és csökken a vízoldhatósága. Minél magasabb a fehérjetartalom, annál jobban csökken a vízoldékonyság.
A keményítő kocsonyásodása szintén jelentős hatással van a fehérjék vízoldhatóságára. A zselatinizált keményítő burkoló membrán szerkezetet képez a fehérje körül, ami a fehérje vízoldhatóságának csökkenéséhez vezet.
A fehérje kitágulása után szerkezete is megváltozik, és negyedidős szerkezete harmadlagos vagy akár másodlagos szerkezetté bomlik, ami nagymértékben lerövidíti a fehérje hidrolízis idejét az emésztés során. A fehérjében lévő glutaminsav vagy aszparaginsav azonban reakcióba lép a lizinnel, ami csökkenti a lizin felhasználási arányát. Az aminosavak ε-aminocsoportja és a cukrok közötti Maillard-reakció magasabb hőmérsékleten szintén csökkenti a fehérjék emészthetőségét. A nyersanyagokban található táplálkozásellenes faktorok, mint például az antitripszin, szintén megsemmisülnek hevítéskor, ami más szempontból is javítja a fehérje emészthetőségét az állatok által.
A teljes termelési folyamat során az élelmiszer fehérjetartalma alapvetően változatlan, és az aminosavak hatékonysága sem változik jelentősen.
Feladás időpontja: 2023.02.02